Értekezés a Szent Szűz igazi tiszteletéről - E TISZTELET GYAKORLÁSÁNAK MÓDJA A SZENTÁLDOZÁSNÁL

• 
• 

 

[Függelék]

E tisztelet gyakorlásának módja a szentáldozásnál

A szentáldozás előtt

266. 1° Alázkodj meg mélységesen Isten előtt! 2° Mondj le lelked velejéig romlott mélyéről és hajlamaidról, bármily jónak is tűnnek hívságodnak! 3° Újítsd meg felajánlásodat az alábbi szavakkal: Tuus totus ego sum, et omnia mea tua sunt: Tied vagyok egészen, és mindaz, ami az enyém, a tied, szeretett Úrnőm. 4° Kérve kérd e jó Anyát, hogy kölcsönözze neked szívét, hogy az ő lelkületével fogadhasd benne Fiát. Mutasd meg neki, hogy Fia dicsősége szenvedné, ha oly szennyes és állhatatlan szív fogadná, mint amilyen a tiéd, ami csorbítaná, vagy megfosztaná Őt dicsőségétől. De ha viszont Mária benned akar lakni, hogy fogadhassa Fiát, megteheti ezt a szívek fölötti hatalmánál fogva, így Fia méltó fogadtatásra talál benne, annak a veszélye nélkül, hogy megbántanák vagy kivetnék: Nem inog meg, Isten lakik benne. Mondd neki bizalmasan, hogy mindaz, amit javaidból neki adtál, kevés a dicsőítéséhez, de a szentáldozással ugyanazt az ajándékot akarod neki adni, mint amilyet az örök Atyától kapott, ami jobban dicsőíti majd, mintha a világ összes javát neki adnád. Végül mondd neki, hogy Jézus, aki Őt mérhetetlenül szereti, benne akarja meglelni gyönyörűségét és nyugalmát – jóllehet a te lelkedben, mely istállónál is piszkosabb és szegényebb –, őbenne, ahová nem volt nehéz jönnie, mivel ő, Mária ott volt. Ezekkel a gyengéd szavakkal kérd, hogy neked adja szívét: Mindenemül fogadlak Téged. Add nekem a szívedet, ó, Mária!

A szentáldozásnál

267. 2° Ha készen állsz Jézus Krisztus fogadására, a Miatyánk után mondd háromszor: Uram, nem vagyok méltó…, mintha először a mennyei Atyának mondanád, hogy egy ily jó Atya iránt táplált rossz gondolataid és hálátlanságod miatt nem vagy méltó egyszülött Fiát magadhoz venni, de itt van szolgálója, Mária: íme az Úr szolgálója, aki ezt helyetted megteszi, és aki téged Őfelsége iránt nagy bizalommal és reménnyel tölt el.

268. Mondd azután a Fiúnak: Uram, nem vagyok méltó…, hogy haszontalan, rossz szavaid és a szolgálata iránt tanúsított hűtlenséged miatt nem vagy méltó magadhoz venni Őt, de mégis arra kéred, hogy könyörüljön rajtad, mert Anyjának és a te Anyádnak házába akarod Őt vezetni, és addig nem hagyod elmenni, míg le nem telepedik nála: Belekapaszkodtam, és nem engedem el, amíg be nem viszem anyámnak házába, annak szobájába, ki méhében hordozott. Kérd Őt, hogy keljen fel, és jöjjön el nyugvóhelyére és frigyszekrényébe: Indulj el, Uram, nyugalmad helyére, te és hatalmad ládája. Mondd Neki, hogy bizalmadat egyáltalán nem saját érdemeidbe, erődbe és felkészültségedbe helyezted, mint azt Ézsau tette, hanem szeretett Anyád, Mária érdemeibe, erejébe és felkészültségébe, mint Jákob Rebekka gondoskodásába. És habár te is bűnös vagy és igazi Ézsau, legszentebb Anyja érdemeire támaszkodva és azokkal felékesítve mégis közeledni merészelsz Szentségéhez. 

269. Mondd a Szentléleknek is: Uram, nem vagyok méltó…, hogy cselekedeteid lanyhasága és romlottsága, sugallatainak való ellenszegülésed miatt nem vagy méltó szeretete mesterművét magadhoz venni, de minden bizodalmad Mária, az ő hűséges Jegyese; majd mondd Szent Bernáttal: Ő az én legnagyobb bizodalmam, Ő az én reménységem minden alapja. Sőt, kérheted, hogy szálljon le újból elválaszthatatlan Jegyesére, Máriára, mert az Ő méhe most is éppoly tiszta, szíve éppoly szeretettől izzó, mint volt valamikor; s mert ha nem száll alá lelkedbe, sem Jézus, sem Mária nem alakulhatnak ki, és nem lakhatnak méltóképpen benne.

A szentáldozás után

270. A szentáldozás után magadba szállva, szemedet lezárva, bevezeted Jézus Krisztust Mária szívébe. Átadod Őt Anyjának, aki szeretettel fogadja, méltóképpen elhelyezi, mélységesen imádja, tökéletesen szereti, szorosan átöleli, és lélekben és igazságban olyan megtiszteltetésben részesíti, melyek lelkünk sűrű sötétsége előtt ismeretlenek.

271. Vagy maradj mélyen alázatos szívvel a Máriában tartózkodó Jézus jelenlétében, vagy viselkedj úgy, mint rabszolga a királyi palota ajtajánál, ahol a Király a Királynővel beszélget. Míg ők egymással beszélgetnek, és nincs szükségük rád, lélekben szállj fel az égbe és járd be az egész földet, és kérj meg minden teremtményt, hogy adjanak hálát, imádják és szeressék Jézust és Máriát helyetted: Gyertek, boruljatok le és imádjátok!

272. Vagy Máriával egyesülve, kérd te magad Jézust, hogy szentséges Anyja által jöjjön el az Ő országa a földre, vagy kérd tőle az isteni bölcsességet, az isteni szeretetet, bűneid bocsánatát, vagy valamely más kegyelmet, de mindig Mária által és Máriában. Gyanakvó pillantást vetve magadra, mondd ezt: Ne nézz, Uram, az én bűneimre, szemed az igazságot nézi, azaz szemed csupán Mária erényeit és érdemeit nézze bennem. Bűneidre emlékezve pedig tedd hozzá: ellenséges ember műve. Én, aki önmagam legnagyobb ellensége vagyok, én követtem el ezeket a bűnöket. Mondhatod ezt is: Szabadíts meg a gonosz és hazug emberektől! vagy: Neked növekedned kell, nekem kisebbednem, azaz: Jézusom, neked növekedned kell lelkemben, nekem pedig kisebbednem. Mária, neked növekedned kell bennem, nekem pedig kisebbnek kell lennem, mint valaha. Legyetek termékenyek, szaporodjatok: Ó, Jézus és Mária, növekedjetek bennem, és szaporodjatok rajtam kívül másokban is!

273. Még végtelenül sok gondolat van, melyeket a Szentlélek sugall, és neked is sugallni fog, ha nagyon bensőségesen, önmegtagadóan élsz, és hűséges vagy ehhez a nagy és fenséges áhítathoz, melyre most tanítottalak. De emlékezz arra, hogy annál inkább dicsőíted Jézust, minél jobban engeded Máriát áldozásodnál cselekedni. És annál inkább engeded Máriát Jézusért, és Jézust Máriában cselekedni, minél mélyebben alázod meg magad, ha békében és csendben hallgatod őket, anélkül, hogy bármit is látni, ízlelni vagy érezni akarnál. Mert az igaz mindenütt a hitből él, különösen a szentáldozásnál, ami a hit műve: az igaz a hitből él.